Kilenc hűséges településen lobognak a centenáriumi zászlók

A soproni önkormányzat tavaly december 14-én nyilvánította emlékévvé az idei évet az 1921-es népszavazás századik évfordulója tiszteletére.

Száz éve Sopron és további nyolc település - Ágfalva, Balf, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kópháza, Nagycenk és Sopronbánfalva - hűséget tett a magyar hazához való tartozás mellett, így a szomszédság mellett az a történelmi tett is összeköt minket, hogy magyarok maradtunk és erre büszkék lehetünk –mondta dr. Farkas Ciprián Sopron polgármestere Fertőrákoson.

Sopron után Bánfalvára érkezett meg a motívumokban gazdag zászló, melyet Mágel Ágost és Stöckert Tamás önkormányzati képviselők vették át. Mágel Ágost kiemelte: A mai napon eljött az az idő, amikor a polgármester úrtól Bánfalva megkapta a centenáriumi zászlót. 100 évvel ezelőtt történt a népszavazás. Bizony Bánfalván is akkoriban olyan emberek éltek, akik elmentek a népszavazásra, és a Magyarországhoz való tartozásukat szavazatukkal fejezték ki. Öröm számunkra, hogy ezt a jeles napot 100 év elmúltával mi magunk is ünnepelhetjük. Ez a zászló is demonstrálja, hogy mi örömmel és tisztelettel gondolunk rájuk.

Ezt követően az Ágfalvi Polgármesteri Hivatal homlokzatára is kitűzték a centenáriumi zászlót, amelyet Ágfalva polgármestere, Pék Zsuzsanna vett át. Barcza Attila, Sopron és térsége fideszes országgyűlési képviselője kiemelte, hogy a népszavazás a trianoni békediktátum egyetlen komoly területi revíziója volt.

Palkovits János Fertőrákos polgármestere megköszönte a centenáriumi zászlót Dr. Farkas Cipriánnak és Barcza Attilának, majd elmondta, hogy a népszavazáson azért szavaztak döntő többséggel Ausztria mellett, mert a voksolás előtt a német nyelvű lakosságot megfélelmítették. Az a hír terjedt el a településen, hogy aki nem tud magyarul, az nem maradhat ott, ezért Ausztriára kell szavazni. „Ez érthető és talán ennek a következménye az is, ami 1946-ban történt”, amikor a német nyelvű lakosság túlnyomó részét kitelepítették. „De ma büszkék vagyunk arra, hogy Magyarországnál maradtunk” – fogalmazott.

Fertőbozon szintén a polgármesteri hivatal épületére tűzték ki a zászlót csütörtökön. Kutrucz Gyula polgármester szerint a zászló „láthatóvá teszi” azt az érzést, hogy nem az a fontos, ki milyen nyelven beszél, hanem az, hogy ki milyen nemzethez tartozónak vallja, vagy érzi magát. Ezt mutatták meg meglátása szerint száz évvel ezelőtt a fertőboziak a népszavazáson.

Balf a népszavazáskor még önálló település volt, közigazgatásilag ma már Sopronhoz tartozik, de a helyi Kultúrház falára rögzítve csütörtöktől ott is lobog a centenáriumi zászló, amelyet Péli Nikoletta, a Sopron-Balf Településrészi Önkormányzat elnöke vett át dr. Farkas Cipriántól és Barcza Attilától.

1921. december 16-án, a szavazásra jogosult polgárok 99,5%-a Magyarország mellett voksolt Nagycenken. Ezért, a Széchenyi téren található emlékút környékén egy emlékparkot alakítanak ki, mely a hűséget és a hazaszeretet fogja jelképezni Csorba János, Nagycenk polgármestere szerint.

Kópházán a lakosok több mint 70%-a szavazott Magyarország mellett 1921-ben. A település kiváló példa a különböző nemzetiségek együttműködésére: a magyar és a horvát lakosság békében él együtt a településen.

Harkán, a történelmi jelentőségű voksoláson a választójoggal rendelkező polgárok 90%-a vett részt. Az összesített eredmények alapján a lakosság kétharmada szavazott Magyarország mellett.

Az első zászlót január 29-én Dr. Farkas Ciprián polgármester tűzte ki a soproni városháza homlokzatára.

Fotók: Griechisch Tamás/sopronmedia.hu