A szavazás utóélete
Az addig az osztrák fővárost látogató vásárlók most otthon költötték el pénzüket, ami rövid időn belül segített a kiskereskedelem gondjain. Hasonlóan az országhatárokon belül, praktikusan Sopronban szerezték be alapanyagaikat, üzemanyagukat, és intézték bevásárlásaikat a helyi iparűzők is, mellyel hozzájárultak a város gazdasági életének új alapokra helyezéséhez.
Ezt az élénkülést erősítette az a tervszerű politika, mely új funkciókkal gazdagította Sopron regionális és országos gazdasági szerepét. A Trianon után elszakított hagyományos magyar üdülőhelyek kieséséből származó űrt a húszas évektől Sopron próbálta meg betölteni. Újszerű próbálkozás volt a textilipar bővítése is, melynek köszönhetően a várost a "magyar Manchesterként" emlegették a két háború korában. A város vezetése mindehhez infrastruktúra-teremtéssel, adókedvezményekkel járult hozzá. A pragmatikus várospolitikához hozzátartozott, hogy gazdaságpolitikai kérdésekben az ellenzék is a polgármester mögé sorakozott fel, aki pedig ezekben az ügyekben politikai, hazafias érzelmeit is igyekezett félretenni. A burgenlandi és osztrák politikához fűződő viszonya nem akadályozta meg abban, hogy a gazdasági kérdésekben nyitott legyen és ugyanolyan érdeklődéssel és intenzitással forduljon a határon túlról érkező lehetőségek megragadása felé, mint ha azok nem "esküdt ellenségeitől" származnának.

A népszavazás következményei azonban nem csupán a gazdasági szférában érvényesültek. 1921. december 14. és annak emléke Sopronban döntő igazodási pont, meghatározó tényező maradt. A szavazáskor tanúsított magatartás hosszú ideig kihatott a város politikai viszonyaira, a helyi német és magyar lakosság sorsára. Ennek egyaránt voltak pozitív és negatív aspektusai is.
A "civitas fidelissima" gondolata, mögötte pedig a nemzethez tartozás demonstratív kifejezése más módon is alfája és omegája volt a két háború közötti évek várospolitikusi megnyilvánulásainak. A népszavazás pozitív élménye integratív erőnek bizonyult, amely mögé a korszakban a legeltérőbb eszmei alapállású erők is felsorakozhattak, így a keresztény-konzervatív városi csoportok mellett a liberálisok, sőt az országos politikában a revízió gondolatát elítélő szociáldemokrácia is.

A már-már eposzi kellékké nemesedő állandó jelző segítségével megpróbáltak politikai és erkölcsi tőkét kovácsolni a szavazás eredményéből, és a várospolitika igyekezett maximálisan kihasználni a siker nyújtotta lehetőségeket. A szavazás állandó hangoztatása a kormányhoz intézett feliratok érveinek fontos alapját képezte. Vagy mint a megfogalmazott kívánságok tartalmi argumentuma, vagy csupán mint a gondolatok "díszítősora", de a legtöbb helyen felbukkant a leghűségesebb város eszményített fogalma. A hivatkozásokkal elsősorban gazdasági, illetve oktatási, felsőoktatási téren sikerült eredményeket kicsikarni. A hűség legitimációs motívumként való hangoztatása tehát a város speciális érdekeinek érvényesítését szolgálta.

A nemzet testéből 1918-19-ben kiszakadt nemzetiségekkel szemben Sopron az idegen ajkú lakosság államhűségét, patriotizmusát szimbolizálta. Fontos volt ez az integrális revízió talaján álló csoportoknak, de különösen fontos lehetett a 20-as években elszigeteltségre ítélt magyar külpolitika számára is, mely a kényszerű beilleszkedési politika közepette a hangos revízió helyett a pozitív propagandára helyezte a hangsúlyt, s erre kitűnő lehetőséget kínált a soproni példa. A benne rejlő lehetőségek érdekében persze áldozni is kellett.
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8